Fa ablak típusok
A régi időkben ( 40 évvel ezelőtt ), amikor fa ablakokat gyártottak és még nem álltak rendelkezésre korszerű gépek, gyártósorok, már akkor megtalálható volt a fa ablak típusok között, pl: a hagyományos Pallótokos, Tessauer, Sofa, Dufa vagy a Kapcsolt gerébtokos ablakok.
Ezek az ablakok még ma is fellelhetők a régebbi épületekben, amelyek felújításra vagy cserére várnak, míg a technológia fejlődésével napjainkban új energiatakarékos ablak profilok is megjelentek, amelyek még jobban kihasználják a fa természetes szigetelő képességét és így tovább növelik az otthonok energetikai hatékonyságát.
A fa ablakok és azok különböző típusai széles körben kedveltek a természetes anyaguk, megjelenésük és sokoldalúságuk miatt. A fából készült ablakok nemcsak esztétikai értéket adnak otthonunknak, hanem kiváló hőszigetelési és hangszigetelési tulajdonságokkal is rendelkeznek.
Íme néhány fontos jellemző, amelyek miatt érdemes fa ablakokat választani
Természetes szigetelés
A fa természetes szigetelőanyagként működik, ami segít fenntartani az otthonunk kellemes hőmérsékletét, télen melegen, nyáron pedig hűvösen tartva azt. Ez hozzájárul az energiaköltségek csökkentéséhez és az ökológiai lábnyom minimalizálásához.
Szépség és stílus
A fa ablakok esztétikai vonzereje vitathatatlan. Legyen szó hagyományos, rusztikus vagy modern designról, a fa természetes textúrája és színe tökéletesen illeszkedik bármilyen épülethez. A fa ablakokat festhetjük és pácolhatjuk, így még inkább a saját ízlésünkre tudjuk alakítani. Felületkezelésükre a vizes bázisú alapozókat ajánljuk, ilyenek lehetnek pl: a Sayerlack és a Milesi termékei.
Hosszú élettartam
Ha megfelelően karbantartjuk, a fa ablakok élettartama, akár 50 évre is kitolható. Az ablakok felületének rendszeres, 3-5 évenkénti lazúrozása és a vasalatok időszakos olajozása elengedhetetlen a hosszú élettartam biztosításához.
Milyen fa ablak típusokkal találkozhatunk még napjainkban?
Pallótokos ablak
A pallótokos fa ablakok régi építési technológiát képviselnek, amelyek napjainkban már kevésbé használatosak, de a műemlék jellegű épületekben még gyakran előfordulnak. Ezek a kétrétegű ablakszerkezetek jellemzően a külső falsík mentén kialakított kávára épülnek.
A tokszerkezet gyalult pallókból készült keretet alkot, amely a káva méretéhez igazodik. Az ablak külső és belső szárnya külön külön nyílik: a külső kifelé, a belső befelé, biztosítva ezzel a szükséges szellőzést és fényáteresztést.
A pallótokos ablakoknál a külső szárnyak általában rosszabbul állják az időjárás viszontagságait a kifelé nyílás miatt, mivel ezeket közvetlenül a fal síkjára építik.
Az ilyen típusú ablakok, amelyek gyakran „kazettás”, azaz apróüveges duplaablakok, rosszul szigetelnek és még a csapadékot is átengedik, ezért az utólagos szigetelés különösen fontos lehet.
Az időjárás viszontagságai elleni védelem érdekében gyakran szükség van a külső szárnyakon vízvezető lécek alkalmazására.
A fa ablakok felújítása során gyakran választják a teljes ablakcsere helyett az eredeti szerkezetek megőrzését, különösen műemléki védettségű épületek esetén, ahol a történelmi hitelesség megőrzése kiemelt fontosságú. A pallótokos ablakok esetén ez különösen fontos, mivel az eredeti megjelenés és működés fenntartása mellett modern szigetelési megoldásokat is integrálhatnak, hogy javítsák az ablakok hőszigetelési tulajdonságait.
Tessauer ablak
A Tessauer típusú ablakok még ma is az egyik leggyakrabban felújítandó nyílászárók közé tartoznak, amelyek elsősorban a 20. század vége feléfele nyertek nagy népszerűséget Magyarországon. Jellemzően az 1970-es és 1980-as években, a panelépítési hullám során kezdték el őket alkalmazni. Szinte minden panellakásba ilyet építettek be.
Ezek az ablakok két szárnyúak voltak, ahol a külső szárnyak kifelé, a belső szárnyak befelé nyíltak, ezzel biztosítva a jobb szellőzést és fénybeáramlást. A külső szárnyak kifelé nyílása miatt azonban kevésbé voltak ellenállók az időjárási viszontagságokkal szemben, ami gyakran szükségessé tette a felújításukat.
A Tessauer ablakok kialakítása úgy történt, hogy a külső és a belső szárnyat zsanérral és csavarral rögzítették egymáshoz, ami megkönnyítette az ablakok karbantartását, de egyben körülményessé is tette a tisztításukat, mivel a két üveg közé került koszt csak az egyesített szárnyak szétszerelésével lehetett eltávolítani.
Kialakításuk nagy előnye az volt, hogy a két szárny közötti légréteg megakadályozta a párásodást.
A Tessauer ablakokat gyakran modern felújítással, azaz a svéd nút bemarásos technikával szigetelik utólag, hogy javítsák a hő és hangszigetelési tulajdonságaikat. Ennek során a régi üvegeket korszerű hőszigetelő üvegre cserélik és a szárnyak között lévő szigetelő csíkok pedig minimalizálják a huzatot és a por bejutását.
Történelmi jelentőségük miatt gyakran megmaradnak azokban az épületekben, ahol fontos a stílus megőrzése. Azonban a felújítás költségei magasak lehetnek és nem mindig éri meg anyagilag a munkálatokba kezdeni, különösen ha a fa szerkezet már túlságosan károsodott.
A felújítás előtt érdemes alaposan megfontolni az alternatívákat, beleértve az ablakok teljes cseréjét is, ha az régi ablakok állapota már nem teszi lehetővé hatékony felújításukat.
Sofa, Dufa ablak
Az 1970-es évek jelentős változásokat hoztak a fa ablakok gyártási technológiájában, amikor is elkezdték alkalmazni a hőszigetelő üvegeket és a szigetelő gumitömítéseket.
Ezek a fejlesztések jelentős minőségi javulást hoztak, különösen a középosztály számára, mert elérhetővé váltak a Sofa és Dufa típusú ablakok.
A hőszigetelő üveges és szigetelő gumitömítéssel ellátott fa ablakok nagyobb hőszigetelést és tartósságot kínáltak, ezért jóval drágábbak is voltak.
Ennek ellenére, az energiahatékonyság és a hosszú távú megtakarítások szempontjából ezek az ablakok különösen vonzóvá váltak azon rétegek számára, akik képesek voltak befektetni a kezdeti magasabb költségekbe.
Gerébtokos ablak – egyrétegű
A régi polgári házakban és a tégla épületekben egyaránt gyakoriak voltak a gerébtokos fa ablakok, amelyek jellemzően egysoros szerkezetűek, vagyis egy réteg üveggel készültek.
Az ablakok befelé nyíló kialakításúak voltak és körülbelül 2 milliméter vastagságú síküveggel rendelkeztek, melyet üvegszegekkel vagy gittel rögzítettek az ablak szárnyakhoz.
A régi fa ablakok utólagos szigeteléssel vagy javítással jelentősen javíthatók voltak funkcionális szempontból.
Az utólagos beavatkozások általában magukban foglalták az ablakszárny alsó, vízszintes részéhez csatlakozó fa vízvető perem elemeket, amelyek védték az ablak alsó tokrészét és segítettek az üvegfelületen lefolyó vizet elvezetni.
Kapcsolt gerébtokos ablak – kétrétegű
A kapcsolt gerébtokos ablakok jellegzetességei és fejlődése az idők során jelentős változásokat mutatnak. Ez a fa ablaktípus 1840 óta, egészen napjainkig még mindig gyakran előfordul, különösen a kádár kocka családi házakban és a régi építésű tégla lakásokban találkozhatunk velük.
A kapcsolt gerébtokos ablak felett helyezkedik el a redőnytok, ahol a hagyományos fa redőnyök mellett a mai modern maxi redőnyök is elhelyezhetők a redőny dobozba és kiváló megoldást jelentenek a napvédelemre és a biztonságra is.
Az ablakok kettő vagy három szárnyúak, a külső és belső szárnyak különböző méretekben készültek és mindegyik ablakszárny befelé nyílik.
A külső és belső ablakszárnyak közötti távolság, általában 10-15 cm, jelentősen hozzájárult az ablakok hőszigetelési értékének javításához. Bár ez az elrendezés javította a hőszigetelést, az ilyen típusú ablakok hőszigetelési értékei még mindig elmaradnak a modern, új technológiával készült ablakokétól.
A szárnyak rögzítését a rúdzárak általában három ponton biztosítják, míg a szárnyak két-három pánt segítségével csatlakoznak a tokhoz. Ez a szerkezeti megoldás növeli az ablakok biztonságát és stabilitását.
A külső szárnyak mérete kisebb volt, hogy illeszkedjenek a fa tok kialakításához és „lépcsőzetes vízorros” kialakítással védték a fa szerkezetet, ezzel megakadályozva a víz behatolását és a károsodást.
Az ablakszárnyak vastagsága általában 40-42 mm között mozgott, és jellemzően 2-3 mm vastag üvegezéssel készültek.
Ha gerébtokos ablakok felújítására kerül sor, gyakran szükségessé válik a régi üvegek cseréje, a vasalatok pótlása és az összekötő csavarok cseréje.
A 2000-es évek elején sok cég alkalmazta a gumiszigetelés bemarását vagy a szivacscsík felragasztását, amelyek jelentősen hozzájárultak az ablakok hőszigetelési értékeinek javításához.
Bár ez napjainkban már nem igazán jó megoldás, legfőképpen hőtechnikai szempontból.
A kapcsolt gerébtokos ablakok hátránya
- Az ablakok korszerűtlen szigetelése miatt télen sokan a két ablakszárny közötti részt szivaccsal vagy ronggyal tömik ki, hogy ezzel is csökkentsék a hőveszteségüket és megakadályozzák azt, hogy ne az “utcát fűtsék”.
- Ha szellőztetni akarunk, sajnos mindkét ablakszárnyat ki kell nyitnunk, mivel a kapcsolt tokrendszeres fa ablakoknál az ablak keretek egymás mögött helyezkednek el.
A kapcsolt gerébtokos ablakok a múlt században kifejlesztett technológiai megoldások egyike. Jelenleg is sok Magyarországi családi házakban, régi tégla épületekben fordulnak elő.
Az ablakgyártás technológiája 2024-re jelentős fejlődésen ment keresztül, ami lehetővé teszi, hogy automatizált gyártósorok segítségével a fa ablakokat kiváló minőségben és tartós kivitelben állíthassák elő. Ennek következtében a régi ablakok cseréje nemcsak hogy javíthatja ingatlanunk energetikai hatékonyságát, hanem otthonunk esztétikáját is emelheti egy magasabb szintre.
Rólunk mondták
Csatlakozzon Ön is elégedett ügyfeleink közé!
Kérjen ingyenes árajánlatot!
"*" a kötelező mezőket jelöli
Partnereink
A Megbízható Ablak büszke arra, hogy kiváló beszállítóink és partnereink által szállított prémium minőségű alapanyagokkal tud dolgozni, így garantálva ügyfeleink számára a legmagasabb színvonalú nyílászárókat és árnyékolókat.
Olyan neves gyártókkal működünk együtt, mint a GU, Aluplast, Salamander, Roto, Smart Home, Greenteq, Decco és Hoppe, biztosítva ezzel, hogy termékeink mindig a legmagasabb ipari standardoknak megfeleljenek.
